Az álcázott Kreml

A Kremlt a második világháborúban ügyesen álcázták, és ezért viszonylag kevés találat érte - derül ki A moszkvai Kreml a Nagy Honvédő Háború éveiben című könyvből, amely a győzelem 65. évfordulójához időzítve jelent meg.

A könyv, amellyel a vendéglátók az ünnepségekre érkező külföldi vendégeket megajándékozzák majd, számtalan más soha nem közölt dokumentum és fotó mellett közreadja az álcázásának részleteit is.
Eszerint a más épületeknél megszokott rozsdaszínre festették a Kreml addig zöld tetőit, az erődítményen belüli épületek addig sárga falát úgy festették át, hogy több építménynek tűnjenek, Nagy Iván harangtornyáról leszedték a keresztet és az aranykupolát szürkére mázolták. A kertek fölé álcázóhálót feszítettek, több belső utat homokkal szórtak fel, a Kreml falát pedig köröskörül olyanra festették, mintha egyszerű házak sora lenne; a falat több helyen "megtörték" - rajta átvetett ponyvával a magasból úgy látszott, mintha utcák vezetnének át rajta -, a fal tornyait különböző színűre festették, a rajtuk lévő vörös csillagokat bedeszkázták.

A Vörös téren, és folytatásán, a Vasziljevszkij Szpuszkon, továbbá a Kreml fala mentén nagy faházakat állítottak fel, és átfestették a Moszkva egyik jelképének számító, színpompás Vaszilij Blazsennij székesegyházat.

Mindezek ellenére a Kremlt 1941-ben öt, 1942-ben három bombázás sújtotta, 150 gyújtó- és 17 egyéb bomba hullott rá. Két bombatalálat érte 1941-ben a Fegyvertár (Arszenal) épületét, amely károkat szenvedett, és ugyancsak 1941-ben egy 250 kilogrammos bomba találta el a Kreml Nagy Palotáját: átütötte ugyan a tetőt, de nem robbant fel.
A védők közül 92 ember vesztette életét, vagy tűnt el nyomtalanul.
A hatalom citadellája azonban tartotta magát: itt működött a legfőbb főparancsnok stábja, innen küldték a parancsokat a frontokra - derül ki a könyvből.

A méltón híres Kreml, Moszkva szimbóluma

A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap néhány páratlan fotót is közölt az új kötetből: az egyiken Sztálin Berija társaságában látható, de ez csak a képaláírásból derül ki, a szovjet titkosszolgálat 1938-1953 közötti, gyűlölt vezetőjének arcát ugyanis kivakarták 1953-ban, amikor Sztálin halála után Nyikita Hruscsov pártfőtitkárnak sikerült leváltania, majd bíróság elé állítani Beriját.